Bejelentkezés

Tibay Rózsa - ismertorvos.hu

2014. november 21., péntek

Amit a lázról tudni kell!

Mi a láz?
Láznak nevezzük a testhőmérséklet megemelkedését. A láz nem betegség, hanem tünet, annak jele, hogy a szervezet valamilyen betegség, többnyire gyulladás, infekció ellen küzd, ezért jótékony hatása is van.  Még egyszer a láz  egy tünet, testhőmérséklet rendellenes emelkedése.  A lázat az immunrendszer által termelt kémiai anyagok váltják ki.
A normális testhőmérséklet hónaljban mérve 36,5 C° körüli, de 0,5-0,7 C°-kal e felett és ez alatt is még normálisnak tekinthető. Lázról akkor beszélünk, ha ez a testhőmérséklet meghaladja a 38 C°-t. A normális testhőmérsékletet számos tényező befolyásolja, ilyen pl. az életkor, a nem, a napszak, a munkavégzés és egyebek. A testhőmérséklet hajnalban a legalacsonyabb, és a délutáni órákban a legmagasabb. Nőknél a testhőmérséklet a peteéréssel is összefüggést mutat. img_101_l
A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a szívbetegségben szenvedőkét. Ha a gyógyulás során vagy a lázcsillapítás miatt a hőközponti szabályozás visszatér a megszokott mederbe, a szervezett nagyobb hőleadással állítja be újra a normális testhőmérsékletet, kipirulás, bőséges izzadás lép fel. Az izzadás jelentős folyadék- és sóveszteséggel járhat, amit pótolni kell a kiszáradás és a sokk veszélyeinek elkerülésére.


Milyen megbetegedések okoznak lázat?

A láz leggyakoribb oka valamilyen gyulladás, infekció, ez lehet vírus vagy bakteriális esetleg más kórokozó által okozott fertőzés. Ritkábban észleljük, de tudjuk, hogy más megbetegedések vagy állapotok is járhatnak lázzal. Lázzal járhatnak az un. autoimmun betegségek, daganatok, a környezet magas hőmérséklete „hőguta”, védőoltásokra adott reakció, allergia, néhány anyagcsere betegség, szövetszétesés (pl. vörösvértestek hirtelen szétesés, a hemolízis), de lázat okozhatnak egyes kábítószerek, bizonyos gyógyszerek (ilyen például az antibiotikumok hosszabb használata után jelentkező láz), és ismert fogalom az „ismeretlen eredetű” láz is.

Hogyan mérjük a lázat?

A lázat lázmérővel mérjük. A régi, üvegből készült higanyos hőmérők, bár nagyon megbízhatóak voltak, eltörve az egészségre veszélyes higany gázok szabadulhattak ki belőlük, ezért nemrégiben kivonták őket a forgalomból. A digitális hőmérők hónaljban, fülben, szájban, kisgyermeknél a végbélben mérik a hőmérsékletet. Tudni kell, hogy a végbélben, szájban mért hőmérséklet kb. fél C°-kal magasabb, mint a hónaljban mért. Megfelelő alkalmazás esetén a digitális hőmérők megbízhatóak, kivéve talán a fülhőmérők, melyek elég nagy variációt mutatnak. A homlokra tapasztott hőmérséklet mérőket ne tekintsük valódi lázmérőknek, csak tájékozódásra jók.

Analóg lázmérő 38,7 °C-on
Analóg lázmérő 38,7 °C-on
Digitális kijelzésű lázmérő 36,3 °C-on
Digitális kijelzésű lázmérő 36,3 °C-on

Veszélyes-e a láz?

A láz önmagában csak ritkán veszélyes, de súlyos betegség tünete lehet. Három-hat hónapos kor alatt minden lázas állapot azonnali orvosi vizsgálatot igényel. Az idősebekben nem annyira a láz magassága, hanem az e mellett észlelt egyéb tünetek azok, amik felhívhatják a figyelmet arra, hogy sürgős orvosi segítségre van szükség.
Ezek közül néhány:
  • A beteg aluszékony, esetleg eszméletét veszti, görcsöl vagy más idegrendszeri tünete van.
  • A láz (amely néha nem is magas) mellett pontszerű vérzések jelentkeznek.
  • Nyirkos, sápadt bőr, beesett szemek, szapora, nyugtalan légzés.
  • Csillapíthatatlan hányás, hasmenés.
  • Fejfájás, nyakmerevség, fájdalom a lábak emelésekor.

Mi a lázgörcs?

A lázgörcs kisgyermekeknél 4-5 éves kor alatt jelentkezhet, és a testhőmérséklet hirtelen emelkedése váltja ki. Sokszor családi halmozódást mutat, és az esetek egy részében ismétlődően fellép. Ijesztő annak, aki észleli, de szerencsére súlyosabb következménye csak nagyon ritkán van. A gyermek eszméletét veszti, elernyed vagy megmerevedik, és percig, néha azonban akár 20 percig is eltarthat, és spontán megszűnik, de persze jobb, ha azonnal görcsoldót és lázcsillapítót adunk. Légzéskimaradás is előfordulhat, de nem gyakori. A lázgörcs csak ritkán jele agyhártyagyulladásnak vagy más súlyosabb betegségnek, de kivizsgálás minden esetben indokolt. A lázgörcs nem epilepsziás roham – bár tüneteiben hasonlít – és a gyermekkori lázgörcs csak ritkán előjele a későbbi epilepsziának. Nem szabad összekeverni a lázgörcsöt a hidegrázással. Ez utóbbi leggyakrabban bakteriális fertőzés kapcsán lép fel, és a kórokozókból kiszabaduló un. pyrogén, lázkeltő anyagok okozzák a testhőmérséklet hirtelen megemelkedését. Borzongással kezdődik, majd a beteg egész testében vacog, reszket, és ezen a melegítés, takarók nem segítenek. A hidegrázás után rendszerint igen magas, 40 Co –s vagy ennél is magasabb lázat mérünk.

Mikor és hogyan kell a lázat csillapítani?

Alacsonyabb, különösebb panaszokat okozó lázat nem kell okvetlenül csillapítani. 38 C° alatt erre ritkán van szükség, és ez még kisgyermekeknél is így van. Ennél magasabb láz esetén azonban szükség lehet a láz csillapítására, amelyre gyógyszeres és egyéb módszerek is vannak.
Fizikális - nem gyógyszeres lázcsillapítás (hőelvonáson alapuló jelenség) 

1. Hűtőfürdő: a lázas gyermek testhőmérsékletével megegyező hőmérsékletű, tehát meleg vizes kádba kezdjük. Melyhez lassan, fokozatosan engedünk hűvösebb vizet. Mindaddig, míg a víz hőmérséklete kb. 28-30 °C lesz. Tehát nem hideg! A gyermek egész testét locsolgatjuk, kb. 10-15 percen át. A legjobb, s ha a gyermek is hajlandó rá, egyszer-egyszer nyakik belebújik a vízbe.
2. Priznic- hűtőborogatás: A gyermek nyakától lefelé, vizes lepedőbe, törölközőbe, textil-pelenkába tekerjük. Kb. 10 perc múlva, a ruha átmelegedésekor kicseréljük. Mindezt 2x megismételjük. A végtagokra helyezett vizes zsebkendők alkalmazása hatástalan, tehát nem javasolt.
A gyógyszerek közül a paracetamol és ibuprofen alapú készítmények minden korosztály számára alkalmasak, az aszpirin és algopyrin viszont csak felnőtteknek adható. Fontos, hogy a gyógyszerek használati utasítását (az adagokat és az adagok közötti időintervallumot) betartsuk, és arra is figyelemmel kell lenni, hogy a különböző márkanevű, fantázianevű gyógyszerek ugyanazt a hatóanyagot tartalmazhatják, és e miatt néha gyógyszer túladagolás következhet be. Különösen veszélyes ez aparacetamol esetén, amely túladagolva súlyos májkárosodást okozhat.
Meddig várhatunk otthoni kezeléssel és mikor kell orvoshoz fordulni?
- Külön figyelmet érdemelnek az újszülöttek, főként 4-hetes koruk előtt. Ha a baba lázas, azonnal keressük fel a gyermekorvost. Újszülött korban ugyanis a láz hátterében nagy valószínűséggel bakteriális fertőzés áll, és mivel a babák immunrendszeres még éretlen, akár néhány óra alatt nagyon súlyos állapot is kialakulhat.
- 1 hónaposnál fiatalabb kis csecsemő láza estén (végbélben mérve, ne feledkezzünk meg a 0,5 °C levonásról!) - lázcsillapító adása után azonnal forduljunk a háziorvosunkhoz, sz.e. ügyelethez, ilyenkor a legtöbb esetben kórházi felvétel és kivizsgálás szükséges.
- Ha a láz mellett más súlyos tünet is fennáll, pl. csillapíthatatlan hányás, hasmenés, nehézlégzés, kiütés
- Ha a gyermeknek ismert krónikus társult betegsége van (pl. immunhiány, diabetes, asthma)
- 3 napnál tovább elhúzódó láz

Nagyobb gyereknél, jó általános állapot, könnyen csillapítható láz esetén várakozhatunk.
Mielőtt lázas gyermekünkkel orvoshoz indulunk, otthon kezdjük el a lázcsillapítást. A rendelőben történő hosszas várakozás esetén a láz még magasabbra szökhet, illetve lázas görcsállapot léphet fel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése